Menük
Pár szó...

A honlap egy általam írt sztorival foglalkozik. Történetünk "főhőse" Anabeth Green, egy 16 éves tinilány, aki egy kissé eltérő mint a többiek. Ez egy amolyan romantikus vígjáték lenne, olvashattok az első szerelemről, a csalódásról, a jó és rossz érzelmek felgyülemléséről és kavarodásáról, az életben felmerülő problémákról, hogy hoygan éli meg egy mai tini a jelent. Mindezektől függetlenül, váár még ránk két másik szereplő, Tomas Millborrow és Look Grummer. Három különböző fiatal, eltérő problémákkal, élettel, felfogással.Eddig még minden rendben is lenne, azonban mikor váratlanul betoppan az életükbe egy csöppet sem átlagos lány: Elizabeth Balman, ténylegesen a feje tetejére áll mindhármuk élete. Mikor találkozásra kerül a sor minden összezavarodik, bonyolódnak az események, felborul az egyensúly, és a tinik felbolygatják egymás életét. Hogy mi minden következik ezekből? Olvassatok utána! ;)

Nézz be ide is!

Álomfogó (4/16)

Ez egy amolyan Elite Affi szerűség lenne. Többnyire nagy az esély hogy fölkerülhetsz. Csak igényes, szép oldalak kerülhetnek ki, akik gyakorta frissítenek(legalább két hetente), és akik nem hanyagolják el az oldalukat. Többnyire hívással kerülhettek ki, de lehet próbálkozni. 30-50% hogy kikerülsz. 16 férőhely van, de valószínüleg ha betelik is lesz még hely :"D




Íme az ikonom, ha szüksége lenne rá valakinek :)

 

Top cserék

Ide bárki kikerülhet, hívással és kéréssel is. 80% hogy kietszlek. :) Persze azért itt is fontos hogy igényes legyen oldalad.

Ultimate Ashley

47. Rész

2013. szeptember 23.

Az életem szép lassacskán kezdett ismét helyre állni, és újra ugyanúgy ment minden mint régen.
A földrajz tanár azóta sem kedvelt meg, Liz és én ismét ugyanolyan szoros barátságban állunk, Tommal egyre izgalmasabb a szerelmi kapcsolatom, és lassacskán érdekelt leszek az osztálytársaim számára. A matekra ugyanúgy nem kell semmit sem tanulnom mint tavaly, a kémia egész jól megy, idegen nylvből pedig átraktak egy rosszabb csoportba mert egy tanár elment az iskolából és így mindenkit "leépítettek".
Vakarcs továbbra sem hagy fel a folyamatos zabálással, és továbbra is ugyanolyan cuki 3 lábú macska marad mint amilyen volt. Anya végül nem jött össze azzal a pasassal, hála az égnek. Az alak hamar felszívódott és elhagyta a céget. Azóta nem is kereste anyát, így ő is felhagyott az utána való rohanással.
Szóval ismét itt vagyunk a leges legelején mindennek. Másodikosnak lenni mondhatni semmiben sem különbözik az első osztálytól. Minden tökéletesen ugyanolyan, csak egy számkülönbség van.
Az ágyamon fekszek, tejesen pucéran, arcomon érzem a koraősz hűvösét. A paplan kellemesen melengeti a vállamat, és én egyre csak Tomot nézem, és azon tűnődöm, hogy vajon még mindig ott van-e a sebhely a hátán. A jel, amit még Lizzel együtt vájtak egymás bőrébe. Talán ennél nagyobb őrültséget még sosem hallottam, de az tény hogy rájuk vall.
A fiú még édesen szunyókál. Lágyan végigsimítom karomat a vállán, és átnyúlok rajta. Ujjaimma kitapogatom a heget. Még mindig ott van. Ez valószínűleg el sem fog múlni.
Tom szemei kinyílnak, a szívem nagyot dobban. Úgy teszek mintha átölelném és nyomok az arcára egy ébresztőpuszit.
-Jó reggelt.
-Szia. -Mondja álmosan, majd elmosolyodik.- Jó volt az éjszaka?
-Te perverz disznó.
-Ne mondd ezt. Nekem mindenesetre jó volt.
-Jah, hát kissé izgalmas volt. És ilyesztő
-Sajnálom hogy olyan durva voltam.
-Hát...
-Tényleg, nem kellett volna ilyen keménynek lennem. Csak úgy, olyan hirtelen
-Oké, értettem, és érezem. Nem kell részletezned ott voltam. -Mondom neki kissé közönyösen.
-Bocs.
-Hát mostmár mindegy. Végül is mindent összevetve tényleg egész jó éjszaka volt.
-Egész jó? Hm? Csak egész jó? -Mosolyodik el kacéran és megcsókol.
-Nem tudnád megállni hogy legalább most, ilyen korán reggel ne taperolj le?
-Kihagyhatatlan alkalom volt, hiaszen itt fekszel mellettem sehol egy ruha, és ólyan jó ez a reggel.
-Ahham. És miért?
-Nem tudom, csak úgy. Kell erre ok? Mert veled ébredtem.
Magamban csak annyit mondok hogy 'hú ezt a nyálas szöveget' de elmosolyodom és hagyom hogy örüljön a fejének. Igen, jó vagyok az ágyban, na jó talán kicsit elszálltam magamtól, elvégre nem csinálok semmi különösebbet csak.. De ezt inkáb haggyuk is, haggyuk.. na jó ez kezd egyre kínosabbá válni...

A kezemmel még mindig a sebhelyét simogatom, egy idő után túl feltűnően is morfondírozva azon hogy vajon még mi történhetett kettjük között.
-Anah.
-Hm?
-Mit csinálsz?
-S-Semmit, csak..
-Csak?
-Van itt egy fura alakú vágás a hátadon, megnézhetem?
-Miért? Az csak egy sebhely, semmi különös.
-De én látni akarom.
-Minek? Mondom nincs benne semmi érdekveszítő. Egy vágás.
-Ahham, és hogy serezted azt a vágást?
-Tökmindegy, csak úgy van.
-Honnan?
-Elfelejtettem.
-Húha, úgy tűnik elég hamar felejted el az 'örök szerelem' ígérgetéseidet. Ilyen gyakran csinálod? -Mondom győzeelmes vigyorral az arcomon, amire ő csak lenyom egy értetlen pofát.- Azt hiszem jobb lesz ha vigyázok.
-Honnan tudod te ezt? Lizzel mindent megbeszéltek?
-Igen, mondhatni mindent.
-Hát már idáig fajultak a dolgok. Azt hittem rólunk nem beszél senkinek. -Mondja az utóbbi sort elhalkulva. Ezen kicsit fennakadok, de próbálok elvonatkoztatni tőle. Szóval senkinek nem akar beszélni a kapcsolatukról. Vagy is inkább a múltjukról. És mégis miért nem?
-De ezt nem tőle tudom.
-Hát akkor?
-Csak egy merő véletlenségből.
-Azaz?
-Egy régi film részleteiből. Megláttam egy poros CD-t és gondoltam miért ne filmezhetnék egy kicsit. Nem gondoltam hogy baj lesz belőle, de mint kiderült mégsem kellett volna kíváncsiskodnom.
-Legalább ebben egyetértünk.
-Most meg mi az? Ez még nem a világvége? Ugye?
-Nem nem az, de nem szeretek visszaemlékezni arra az időszakra?
-Miért nem?
-Áh mindegy.
-Nem mindegy, én tudni akarom.
-Mégis miért? Most veled járok ez nem elég?
-Nem, nem elég. Liz a barátom, és tulajdonképpen te is az vagy, szóval jó lenne tudnom a közös múltatokról ha jó ha rossz. Nem akarom hogy kettőtök között ragadjak, és azon gondolkozzak hogy hm vajon mejikőtöket válasszam?
-Hh.. Azért nem szeretek visszaemlékezni mert akkor eszembejut minden. Minden kis pillanat. Minden jó minden rossz. A vége felé főként a rossz. Az hogy miket műveltem, hogy mi mindent rontottam el. Hogy miért voltam anynira hülye. Az is idegesít hogy faképnél hagyott, de nem is nagyon csodálom.
-Próbállak megérteni de ezek nekem eléggé sötétbe burkolózó szavak.
-Ah, a lényeg az hogy elváltunk és már nem jövünk újra össze. Ennyi. -Kel ki az ágyból kissé lehangoltan és elkezd fölöltözni.
-Ennyit még én is tudok... -Mondom halkan, talán azért hogy ne hallja meg, de nekem nem így tűnik.
-Hhh... Figyelj. Liz és én,.. nem tudom mi van velünk. Már 18 éves vagyok. 2 éven keresztül szerettem. Ilyen rövid idő alatt rengetegminden történt. Fura lenne most mindenről beszámolni.
-Értem.
-Sajnálom hogy nem tudom elmndani. De egyszerűen nem vagyok képes rá. És ha Liz el akarja mondani a dolgokat akkor majd megteszi.
-Ühüm...

Mire befejeztük a "megbeszélést" Tom már felöltözött. Én még mindig ott fetrengtem az ágyamban, nem tudtam magammal mit kezdeni. Kicsit szégyenlős vagyok ahhoz hogy most így odacammogjak a szekrényemhez.
-Dehát az éjszaka is láttalak.
-DE az máás.
-Mitől más?
-Csak egyszerűen más

Szerző: ☺Alice☺ | 2013. szeptember 23.